És tényleg. De a folytatása is idevág:  "Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri. / Balsorsa minden nyűgét s nyilait; / Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen, / S fegyvert ragadva véget vet neki?" (Shakespeare - csak a hivatkozás miatt :) ) Tehát akkor csináljuk  jól, ha nem csinálunk semmit, eltűrünk mindent, majd mások (az állam) úgyis megoldja vagy akkor ha igenis utánanézünk, szorzunk, osztunk és eldöntjük, és teszünk is azért, hogy nekünk jobb legyen. Azt, hogy ki mit tegyen, én nem akarom és nem is tudom megmondani, de infokkal és érvekkel szolgálhatok.

Milyen pénzügyi tanácsadó is lennék, ha ilyen időszakban, amikor a nyugdíj ügye ekkora port kavar és hatalmas a bizonytalanság, nem tájékoztatnám az embereket, az olvasóimat (már ha vannak ilyenek) az adatokról, tényekről és a szakértői véleményekről és persze a sajátoméról. Mondhatnám, hogy olyan régóta nem dolgozom, hogy hivatástudatot érezzek, de ez nem egy szokványos munkahely és én sem vagyok az. Mindenesetre aki azt hiszi, hogy mindent tud, mindent elolvasott, számolt és döntött, az most hátradőlhet a székében elégedetten egy csésze forró teával, mert gratulálok neki, ügyes volt; de ha nem foglalkozott vele eleget és elhiszi nekem, hogy talán tudok neki újat mondani, az a saját érdekében olvasson tovább. És előre szólok: hosszú lesz.

A múlt...

Ahhoz, hogy megértsük a jelenlegi helyzetet, szükségünk van némi háttér-információra. Azok, akiknek van közgáz diplomája és még emlékeznek erre a részre átugorhatják, ha akarják.

Nem vagyok történelem szakos, de úgy tudom, kb. 120 évvel ezelőtt Otto von Bismark kitalálta, hogy mi lenne akkor, ha minden dolgozótól elvennénk a bére egy kicsi részét és az időseknek adnánk, hiszen ők már nem tudnak dolgozni. Ki is próbálta és nagyon jól működött, annyira jól, hogy egész Európában elterjedt, természetesen hazánkban is. És hogy miért működött? Azért, mert 4szer annyi munkavállaló volt, mint nyugdíjas, több gyerek született, mint amennyi idős ember meghalt és az idős emberek se éltek olyan sokáig, tehát a rendszer stabil és fenntartható volt, még háborúskodásra is futotta. Tehát megszületett az állami felosztó-kirovó rendszer, a levont tb járulékból finanszírozzák a jelenlegi nyugíjasok állami nyugdíját, tehát a rendszer még ma is él.

Aztán eltelt pár év. Ratkó Annamária, szövőnőből lett népjóléti, majd egészségügyi miniszter 1949-1953-ig. Ugyan nem volt semmilyen egészségügyi végzettsége, nem tétlenkedett minisztersége alatt, feltételezem első miniszternőként meg akarta mutatni a tutit. :) Látta, hogy elöregedik a társadalom, egyre kevesebb gyerek született és ezen változtatni akart, ezért két rendelkezést is hozott: betiltotta az abortuszt és gyermektelenségi adót vezetett be. Ezzel elég rosszul járt az, akinek nem volt gyereke és ha már úton van, akkor vagy marad vagy börtön, és a többség persze a "marad"-ot választotta. Nem vitatnám, hogy ez most jó vagy rossz intézkedés volt-e, a lényeg, hogy megtette a hatását: több gyerek született és nem is kevés, el is nevezték őket Ratkó-gyerekeknek. A probléma inkább abban van, hogy a rendelkezés ideiglenes volt és csinált egy tisztán látható "csúcsot" a korfán. Amíg ez a korosztály aktív dolgozó, nincs semmi baj, fizetik az adót, de amint 2013-ban elmennek nyugdíjba lesz egy kis probléma...

1967. bevezetik a gyest, az anyukák/apukák pénzt kapnak azért, hogy otthon maradjanak gyereket nevelni és nem kell csinálniuk semmit. Ki az aki nem akarja kihasználni a fizetett szabadságot, ha amúgyis gondolkodtak már a gyereken? Naná, hogy senki... megint megérte gyereket vállalni. Anyukám is ekkor született, beletartozik a Ratkó-unokák még népesebb táborába: a második és egyben utolsó csúcs a korfán, ők 2025-ben kezdenek nyugdíjba menni.

Tehát 2013-ban és 2025-ben lesz némi probléma a nyugdíjfinanszírozással és ezt már 1997-ben is látták és hoztak pár rendelkezést a helyzet megoldására. Egyrészt hoztak egy törvényt, hogy 2013-ban egyszer lefelezik az állami nyugdíjat, majd 2025-ben mégegyszer és azok körét is leszűkítik, akik akkortól jogosultak állami nyugdíjra (pl. min. 20 év szolgálati idő, stb.), másrészt, hogy az emberek azért ne maradjanak nyugdíj nélkül akkor se, létrehozták a magánnyugdíjpénztárakat, hogy az emberek gyűjtögessék csak maguknak a nyugdíjat, sőt önkéntes nyugdíjpénztárral még a kötelezően levont nyugdíjjárulékon felül is rakhatnak az emberek félre a nyugdíjukra.

Azonban az állam így elesett rengeteg bevételtől, de az akkori nyugdíjasokat ugyanúgy el kellett tartania, így kénytelen volt a magánnyugdíjpénztárak vagyonát "kölcsönkérni", szépen mondva kötelezte a pénztárakat a tagok nyugdíjának 70%-át állampapírba fektetni, s így az állam szépen lassan nagyon eladósodott és nem csak a pénztáraknak. Jelenleg az államadósság a GDP 80%-át is eléri, ez azt jelenti, hogy ha egy évig mindenki, az emberek és a vállalatok egyaránt annyit dolgozna, termelne, mint most, de csak a 20 százalékát tartaná meg, a többit pedig befizetné az államnak, akkor vissza tudnánk fizetni az államadósságot... persze könnyen belátható, hogy ez lehetetlen, márcsak a szolgáltatások miatt is. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a magánnyugdíjpénztárak ahelyett, hogy kihúzták volna az államot a nyugdíjcsapdából, szépen eladósították azt. Az állam egyik zsebéből a másikba rakta csupán a pénzt és nem megoldotta a problémát, nyilván a rendszer így sem lett fenntartható, most ezért is szüntetik meg ezeket.

A jelen...

Tehát itt vagyunk egy két kiugró csúccsal megáldott korfával és egyelőre nem úgy néz ki, hogy számíthatunk még egy baby-bummra. Ezeket leszámítva a magyar lakosság egyre fogy, de kevesen tudják, mennyire. A KSH adatai szerint a 2001-es 10 320 000 helyett már 10 millióan se vagyunk. Ahhoz, hogy stagnáljon a népesség száma, egy párnak (azaz 2 embernek) átlagosan 2,2 gyereke kellene, hogy szülessen, a balesetek, betegségek és egyéb okok miatt. A jelenlegi adatok szerint azonban hazánkban 1,2 gyerek születik átlagosan egy párra, és ebből 0,7 kisebbségi. Egyáltalán nem vagyok rasszista, sőt kifejezetten utálom az ilyesmit, de a statisztika azt mutatja, hogy belőlük kevesebb ember jár felsőoktatásba, szerez jól fizető állást, vagy legalább valamilyen állást, és ha a többség nem fizet adót, nincs tb járuléka, nincs nyugdíjunk. És ez így van.

A demográfiához még néhány adat. Jelenleg több, mint 3 millió nyugdíjas van és közel ugyanennyi eltartott, gyerek. Mindkettő aránya egyre nő, a nyugdíjasok egyre tovább élnek, még dolgoznak is nyugdíj mellett, egyre jobb gyógyszerek, kezelések vannak. Bár több gyerek ugye nem születik, de egyre tovább tanulnak az emberek, 3 diploma nélkül ne is próbálj elhelyezkedni... esélytelen. Persze amíg tanulsz, még véletlenül se dolgozz, koncentrálj a tanulmányaidra (és arra, hogy mit vegyél fel a hétvégi buliba), anyuciék majd kifizetnek mindent (tisztelet a kivételnek), ergo eltartottak maradnak. A maradék 4 millió emberből közel 1 millió munkanélküli, 2 millió nem fizet semmiféle adót (minimálbéres vagy csak arra van bejelentve, vállalkozó, sokgyermekes, stb.) vagy adója nem konstruktív (állami alkalmazott: az állam fizet neki, és abból kap vissza, amitől sajnos nem lesz több pénze). Tehát jelenleg Magyarországon 1 millió konstruktív adófizető van, akinek az adójából fizeti az állam az egészségügyet, az oktatást, a közvilágítást, a közutakat, a tömegközlekedés egy részét, a rendőrséget, a honvédelmet, az állami intézményeket, stb. nem kifelejtve a 3 millió ember nyugdíját és a különböző segélyeket. A rendszer nyilvánvalóan így nem fenntartható, hisz 2013-tól másfélszer annyi ember fog nyugdíjba menni, vagy kitolják egyre jobban a nyugdíjkorhatárt vagy maradnak a nyugdíjcsökkentésen. Az előbbit a végtelenségig nem lehet csinálni, márcsak azért se, mert az emberek most is korábban mennek nyugdíjba, mint a nyugdíjkorhatár (pl. mert többet kapnak nyugdíjba, mint a fizetésük, vagy mert 40 évet dolgoztak nőként, stb.), így a nyugdíjcsökkentés lesz valószínűsíthető. És teljesen mindegy, hogy piros vagy sárga színű a kormány, nem tehet mást.

És a jövő...

Ejtenék néhány szót a magánnyugdíjpénztárak jövőjéről. A tagoknak egy hónapuk van arra, hogy nyilatkozzanak arról, hogy maradni szeretnének a magánnyugdíjpénztárukban, ez 20 munkanap. Nyilatkozni 34 helyen lehet az országban, tegyük fel, hogy minden helyen van 5 ügyfélszolgálatos, aki napi 8 órában ül ott. Tegyük fel azt is, hogy 5 perc alatt kitöltenek minden iratot, így egy órában 12 ügyféllel végeznek, ami 34x5x20x8x12=326 400 ügyfelet jelent... maximum. Ja, és emlékeztek hány munkavállaló van? 3 millió. Tehát a tagok 10%ának van esélye megtartani az összegyűjtött pénzét. De nézzük ezt meg egy másik oldalról is.

Nagy port kavart, a pénztárak milyen sokba kerülnek. 4,5 százalékát levették a tagdíjnak és a híresztelésekkel ellentétben nem a bent lévő összeg, hanem a növekmény 0,8 százalékát, tehát veszteséges évben az utóbbiból semmit sem kaptak, így egy profitorientált vállalkozásról volt szó, minél jobban megnövelte a tagok pénzét, annál több jutott neki is. Mivel azonban ezt most nagyon soknak ítélték, a 4,5 százalékból 0,8 százalék, a 0,8 százalékból 0,2 százalék lett. A tagok (a magyar foglalkoztatási arány miatt) 35 százaléka minimálbéres, nekik 5800 forint kb. a járuléka, 5800*0,008=46,4 forint. Ennyit kapnak a pénztárak mostantól egy minimálbéres után, összehasonlításképp egy levél kiküldése (ami kötelező) 80 forint és nem beszéltünk a fűtésről, az alkalmazottak béréről, stb. stb. Igen... Én azt gondolom, hogy a magánnyugdíjpénztáraknak ha maradnak is tagjai, így is-úgy is nagyon hamar csődbe fognak menni és az a pénz így is-úgy is az államhoz fog menni. Elintézte. Akkor most van szabad választás vagy csak úgy néz ki, mintha...

Na de akkor honnan a fenéből lesz nyugdíjunk? Na ezaz. Most jön az MFD, amit nagytudású kollegáim szoktak emlegetni. "Azok, akik aktív korukban nem raknak félre, idős korukban Meg Fognak Dögleni." És most pedig rajtad a sor, kedves olvasó. Elköltöd most az összes pénzed és élsz napról-napra, vagy félrerakod a jövedelmed 10-30 százalékát a nyugdíjadra, hogy ne kelljen 80 évesen is dolgoznod, mert nem fogsz tudni. A gyerekeid se fognak tudni eltartani, mert nekik is gyűjteniük kell a saját nyugdíjukra, fizetniük kell a gyerekeik taníttatását és még enniük is kell. Egyszerűen nem fognak tudni eltartani.

Az adatokat nem én találtam ki, a véleményem a sajátom, a döntést mindenkinek magának kell meghoznia. Annak viszont, akinek nem mindegy, hogy 70 évesen havi 30 ezerből vagy 90-ből kell megélnie és hajlandó tenni is a nyugdíjáért, annak tudok segíteni, bármikor megkereshet itt vagy emailen (p.anngyalka@gmail.com).