Mit is csinálhat az ember, ha a vonata a 40 perces utat "forgalmi okok miatt" csak 70-80 perc alatt teszi meg és épp nincs semmi anyaga (kedve), amiből vizsgára tudna tanulni? Mondjuk... elindít egy blogot és megírja az első bejegyzését! :)

Ez alapján gondolhatjátok, hogy ez egy ilyen ad hoc dolog, hirtelen fellángolás, ami gyorsan kihuny, de ez nincs teljesen így. Már korábban is kacérkodtam a blogírás gondolatával, de mindig lebeszéltem magam, mondván úgysincs miről írnom, nincsen kiforrott véleményem se szinte semmilyen témában, meg időm sincs írni és csak egy nyűg lesz... Mostanában viszont olvasva mások blogját látom, hogy ez talán nem is olyan nagy ördöngösség, véleményem is szokott lenni az egyes témákról és ugye arra van ideje az embernek, amire akarja. Most úgy gondolom, hogy szeretném ezt csinálni, de az idő majd megadja a helyes választ.

Hogy mire számíthattok? Milyen blog lesz ez? Magam sem tudom. Kilétemet nem titkolom és nem egy olyan internetes naplót szeretnék csinálni, ahova életem minden apró nyűgjét-baját (hogy mit vettem fel aznap vagy hogy levágattam a hajam) le fogom írni, inkább a kicsit általánosabb, olyan párom-féle-blog jobban tetszene, de majd kiderül milyen lesz. Nagy írói vénáim nincsenek (fogalmazásból kaptam általánosban a legrosszabb jegyeimet), így regényeket ne várjatok, de szeretnék fejlődni és ha csinálom, fogok is. :)

Szóval tervek vannak, a kivitelezéssel várni kell. Ez az első bejegyzésem és remélem nem az utolsó.